Több mint 50 évnyi fejlődés: a Hyundai története

Dél-Korea újjáépítése

1947-ben jött létre a Hyundai műszaki fejlesztési és építőipari vállalat. A ‘Hyundai’ név annyit tesz ‘modern idők.’ A név két koreai szó összetételéből ered: a ‘Hyun’ (현) jelentése 'modern', vagy 'jelen'; míg a ‘Dai’ (대) úgy fordítható le: 'korszak', 'generáció.'

Dél-Korea 1945-ös felszabadítását követően a vállalat jelentős állami építőipari szerződéseket kötött: a Hyundai építette fel a gyorsan iparosodó ország közlekedési infrastruktúrájának jelentős részét. Sok egyéb mellett a vállalat nevéhez fűződik a Kyeong-bu autópálya.

1960-as, 70-es évek: a tömeggyártás kora

1967-ben megalakult a Hyundai Motor Company. Egy évvel később átadták a vállalat összeszerelő üzemét Ulszan városában. Ez ma a világ legnagyobb integrált autógyártó létesítménye: az üzem éves gyártókapacitása eléri az 1,6 millió gépkocsit. A Hyundai Glovis által üzemeltetett globális teherhajó-flottának, valamint saját acélgyártó leányvállalatának köszönhetően a Hyundai Motor Group az értéklánc egészét lefedi.

Az 1968-as Cortina volt a Hyundai ulszani összeszerelő üzemének első gyártmánya, amely a Ford Motor Company-val együttműködési megállapodás keretében készült. A Hyundai létesítménye minden más Ford összeszerelő üzemnél gyorsabban: nem egészen hat hónap alatt jutott el az alapkőletételtől a teljes működésig.

A Cortina kezdeti sikerét, majd európai népszerűségét követően a Hyundai elhatározta, hogy saját típust fejleszt. A vállalat 1974 februárjában leszerződtette George Turnbullt, aki korábban a British Leyland autógyártónál volt az Austin Morris márka ügyvezető igazgatója. Turnbull hat európai főmérnököt – egy karosszériatervezőt, két futóműmérnököt, két gyártásmérnököt és egy tesztmérnököt – hozott magával.

Az ő munkájuk eredményeként született meg a Pony, amelyet 1974 októberében, a Torinói Autószalonon mutattak be. A modell forgalmazása 1975 decemberében vette kezdetét. Az autó beceneve ‘kukmincha’ (azaz 'népautó') volt. A Giorgetto Giugiaro által tervezett, hátsókerék-hajtású kompakt gépkocsi volt Dél-Korea első sorozatgyártású személygépkocsija. A következő években ez volt a Hyundai zászlóshajója.

A Hyundai 1976-tól Chilében, Argentínában, Kolumbiában és Egyiptomban is forgalmazta a Pony-t. Az első európai piacokon: Belgiumban és Hollandiában 1978-ban jelent meg a modell, majd nem sokkal később Görögországban is megkezdték az értékesítését.

1980-as évek: nemzetközi terjeszkedés

Az 1980-as években felgyorsította nemzetközi térnyerését a Hyundai: a vállalat egyre szorosabban lépést tartott az iparág fejlődésével, és ezzel összhangban egyre nevesebb autógyártókkal szállt versenybe. A márka 1982-ben jelent meg az Egyesült Királyságban. Az év februárjában megkezdődött a Pony nagy-britanniai értékesítése: ez volt az első koreai gépkocsi, amelyet a szigetországban forgalmaztak.

1984-től Kanadában is kapható volt a Hyundai Pony; a modell népszerűsége messze meghaladta az eredeti várakozásokat. Olyannyira, hogy egy ponton a Pony vezette a kanadai személygépkocsi-eladásokat. 1985-ben bemutatták az első generációs Hyundai Sonatát, és ezzel egy időben elkészült a márka egymilliomodik gépkocsija.

A Pony Excel 1986-os bevezetésével az Egyesült Államokban is megjelent a Hyundai márka. Ez volt az autógyártó első fronthajtású modellje; az újdonságot ugyanúgy Giorgetto Giugiaro tervezte, mint annak idején az eredeti Pony-t. A Pony Excel az értékesítés első évében 168 000 példányban talált gazdára az USA-ban; ez a teljesítmény a mai napig rekordnak számít. A Fortune magazin összeállításában az év 10. legjobb fogyasztási cikkének kiáltotta ki a Hyundai Pony Excelt, nem utolsósorban megfizethető árának köszönhetően.

1990-es évek: minőségellenőrzés

1990 tavaszára a Hyundai összesített gépkocsi-termelése elérte a négymillió darabot. 1991-ben aztán egy újabb mérföldkő következett: a cég bemutatta első saját fejlesztésű benzinmotorját (a négyhengeres Alpha erőforrást), valamint első saját sebességváltóját. Ezzel a márka megindult a műszaki függetlenedés felé vezető úton. Az Alpha motort elsőként a Hyundai Scoupe-ba építették be, 1992-ben.

Az évtized folyamán a Hyundai tovább fejlődött, és megerősítette vezető pozícióját a nemzetközi autógyártók körében. A Hyundai számos népszerű típust vezetett be ezekben az években, az Accenttől a Dynasty-n át a Tiburonig.

1994-ben megkezdte működését a vállalat frissen létrehozott, németországi kutatás-fejlesztési központja. Ez a központ az európai technológiai fejlesztések felügyelete mellett az európai piacra szánt, új modellek tervezéséért és fejlesztéséért is felel. A Hyundai 1997 szeptemberében, a törökországi Izmitben nyitotta meg első európai gyártóüzemét. Az üzem a Hyundai legrégebben működő, Koreán kívüli gyártólétesítménye.

A Hyundai az 1990-es években különböző elektromos és hibrid gépkocsikkal kísérletezett. A cég első, tisztán elektromos gépkocsija az 1991-ben bemutatott Sonata EV prototípus volt. A Hyundai 1994-ben végezte első kísérleteit hibrid hajtásláncokkal, majd egy évvel később, az 1995-ös Szöuli Autószalonon bemutatta a hibrid elektromos FGV-1 tanulmányautót. Az autó állandó elektromos hajtástechnológiát alkalmazott. 1998-ban a többféle üzemanyaggal működtethető (flex-fuel) technológiákon dolgozott a Hyundai, majd az 1990-es évek végén megkezdődtek a vállalat üzemanyagcellás technológiai kísérletei.

1999-ben Mong-Koo Chung, a Hyundai Motor Group frissen kinevezett elnöke elhatározta, hogy a jövőben kiemelt figyelmet kell fordítani a termékek minőségére. A márka ezzel elindult a felemelkedés útján, mint a globális autóipar élvonalbeli szereplője.

2000-es évek: egyre értékesebb termékek

Az ezredfordulóra a Hyundai megkezdte arculatváltását, és ezzel világszínvonalú autógyártóvá válását. Anyavállalata, a Hyundai Motor Group jelentős beruházásokkal fejlesztette járművei minőségét és formavilágát, valamint a gyártást és a hosszú távú kutatási tevékenységeket, különös tekintettel az európai piacra. A Hyundai európai formatervezési központja 2001-ben nyílt meg, majd 2003-ban létrehozták a Hyundai Motor Europe műszaki központját, valamint a namyangi formatervezési központot.

A Hyundai 2000-ben vezette be első szabadidőjárművét, a Santa Fe-t. Az új-mexikói városról elnevezett modellt azonnal megkedvelték az észak-amerikai vásárlók; a modell hamarosan a vállalat legkeresettebb típusává vált. Ezt 2004-ben követte még egy szabadidőjármű, a Tucson.

Majd 2007-ben bemutatkozott az i30. Az Európában tervezett, fejlesztett és gyártott modell a Hyundai Motor európai génállományának megtestesítője. Egy évre rá létrejött a Hyundai Motor Manufacturing Czech (HMMC) vállalat. A HMMC a legmodernebb autógyár Európában, ahol 500 ultramodern robot naponta 1500 Hyundai gépkocsit állít elő.

A 2008-as Los Angeles-i Autószalonon mutatkozott be a lítium polimer akkumulátor technológiát felvonultató hibrid elektromos Hyundai Sonata, amely aztán 2011-től került forgalomba az Egyesült Államokban.

2010-es évek és azon túl: a jövő mobilitásának úttörői

A 2010-es években a Hyundai egyre inkább a környezetbarát gépkocsik és járműtechnológiák felé fordította a figyelmét. A jövőben a vállalat a környezetszennyezéstől mentes mobilitás korszakának élvonalbeli szereplőjeként kíván fellépni, ennek érdekében folyamatosan csökkenti típusainak üzemanyag-fogyasztását és lehetséges új energiaforrásokat igyekszik feltérképezni.

A vállalat az évtized elején, 2010 szeptemberében vezette be a koreai piacon első sorozatgyártású elektromos járművét, a BlueOn-t. A kizárólag Dél-Koreában forgalmazott BlueOn alapját a Hyundai i10 adta; az autót 16,4 kWh kapacitású lítium-ion polimer akkumulátorcsomaggal szerelték fel, amelyet hat óra alatt lehetett teljesen feltölteni.

2013-ben meghatározó mérföldkőhöz érkezett a Hyundai és egyben a környezetbarát mobilitás is, amikor bemutatták a világ első, szabadon elérhető, tömeggyártású hidrogén üzemanyagcellás járművét, az ix35 Fuel Cell szabadidőjárművet. A rövid feltöltési idő, a tekintélyes hatótávolság és a környezetbarát működés együtt minden érdeklődő számára jelentős előnyöket biztosít.

A vállalat még ugyanabban az évben megalapította a Hyundai Motorsport World Rally Championship ralicsapatot, és ezzel beírta a nevét a motorsport történelemkönyvébe. 2015-ben létrehozták a nagyteljesítményű Hyundai N almárkát, amely azóta olyan díjnyertes modelleket teremtett, mint az i30 N (2017) vagy az i30 Fastback N (2018.)

A Hyundai 2016-ban mutatta be az IONIQ-ot, az egyetlen olyan autót a világon, amelyet háromféle részben vagy teljesen elektromos - hibrid, plug-in hibrid és akkumulátoros elektromos - hajtáslánccal forgalmaztak. A név az 'ion' és a 'unique' (egyedülálló) szavak összevonásából keletkezett. Ezt követte 2018-ban a Kona Electric, az európai piac első tisztán elektromos szubkompakt szabadidőjárműve, valamint a NEXO, a Hyundai második generációs hidrogén üzemanyagcellás járműve.

A 2010-es években tehát a Hyundai a jövőbeli mobilitást meghatározó, vezető autóipari szereplővé emelkedett. Ez nyilvánul meg a vállalat ‘Progress’ (fejlődés) kommunikációjában is, amely azt szemlélteti, hogy a Hyundai fennállásának ötven éve alatt hogyan érvényesítette azt a progresszív szemléletet, amelynek köszönhetően a mai napig folyamatosan képes megújulni és újítani, felkészülve a jövő kihívásaira – mindezt a 'Next Awaits' ('Vár a jövő') szlogen égisze alatt.

Mobilitás a jövőben – a Hyundai elképzelése a fenntartható, és intelligens világról

Woong Chul Yang, a Hyundai Elnökhelyettese és a Kutatási és Fejlesztési Központja Igazgatója adott interjút a vállalat mobilitással kapcsolatos jövőbeni elképzeléseiről.

Las Vegasban, a Szórakoztatóelektronikai Szakkiállításon (CES) felfedte a jövőbeni mobilitással kapcsolatos elképzeléseit. El tudná magyarázni ezt a jövőképet pár szóban?

A jövőképünk mögött álló legfontosabb hajtóerő a technológiai áttörés, az igényes fogyasztók új generációja valamint a korosodó társadalom.

Úgy hisszük, a Hyundai háromféle módon tud válaszolni ezen kihívásokra:

• 1. Új öko-autók és fejlett önvezető technológia, melyek segítenek a környezet védelmében, egyúttal lehetővé teszik a sofőrök számára, hogy a lehető legnagyobb biztonságban közlekedhessenek, akár ők vezetik autójukat, akár az önmagát.
• 2. Az internet kapcsolattal rendelkező autók és teljeskörű kapcsolódást nyújtó autós platformok jelentik a választ az jövő ügyfeleinek igényeire. Ezáltal a mobilitás összeköttetésbe kerül otthonainkkal, és munkahelyeinkkel.
• 3. Hordható robotok, mikro-mobilitást biztosító megoldások és interaktív, egészségtudatos technológiák, melyek a társadalom minden rétegét szolgálják.

Kezdjük rögtön az öko-autókkal. A Hyundai az egyik legfejlettebb autógyártó az e-mobilitás területén. Milyen eredményeket értek el eddig és melyek lesznek a következő lépések?

Valóban az élen járunk, mind a technológia területén, mind piaci jelenlét tekintetében.

Az elmúlt két évtizedben mi voltunk a hidrogén meghajtású járművek fejlesztésének úttörői. 2013-ban az ix35 Fuel Cell (bizonyos piacokon Tucson Fuel Cell) lett a világ első tömeggyártásban is megjelenő hidrogén-üzemanyagcellás járműve. Ez az FCEV (hidrogén-meghajtású elektromos autó) jelenleg a világ 17 országában kapható.

Nagyon büszkék vagyunk arra a fejlődésre, amit hidrogén-üzemanyagcellás autónk számos európai nagyvárosban történő bevezetése terén elértünk. Ilyen például a Párizsban most induló elektromos taxi társaság, amely a STEP (Societe du Taxi Electrique Parisien) nevet viseli, vagy a németországi Linde városában működő közösségi autó program. Mindkét esetben ix35 Fuel Cell autókat használnak. Ezek a hidrogén-üzemanyagcellás járművek fogják helyettesíteni a benzin- és gázolaj meghajtású autókat, ezáltal jelentős mennyiségű CO2 kibocsátást megtakarítva éves szinten.

Idén januárban a Hyundai az iparág 12 másik vezető szereplőjével együtt Davos-ban útjára indította a Hidrogén Tanácsot. Az új fórum célja, hogy elősegítse a hidrogén energián alapuló társadalom kialakulását és ennek révén hozzájáruljon a hidrogénmeghajtású közlekedési eszközök elterjedéséhez.

Úgyszintén nemrég vezettük be az IONIQ modellcsaládot, ezáltal az első olyan márka lettünk, amely egyetlen karosszériához három különféle elektromos hajtásláncot kínál. Ezzel elsők vagyunk a világon.

Ha előre tekintünk 2020-ig, globális fenntarthatósági stratégiánk része 14 új öko-modell bevezetése, amelyek között hibridek, elektromos hálózatról tölthető hibridek, teljesen elektromos meghajtású modellek, valamint hidrogén-üzemanyagcellás elektromos modellek egyaránt szerepelnek. Ilyen erős modell kínálattal az öko-autók piacán a követőkből hamar az elsők leszünk.

Említette az ix35 Fuel Cell modellt. A genfi autószalonon leplezték le a jövő öko hidrogén-üzemanyagcellás autójának (Future Eco Fuel Cell Concept) prototípusát, egy hidrogén-meghajtású SUV-ot. Milyenek az elvárások ezzel a járművel kapcsolatban?

Koncepcióautónk a jövő ígérete: magasra emeli a lécet a hidrogén-üzemanyagcellás gépjárművektől elvárt teljesítménnyel szemben. Ez a jármű több mint 800 kilométert lesz képes megtenni egyetlen feltöltéssel (kb. 500 mérföld), mielőtt újra kellene tölteni.

Ez a koncepcióautó a hidrogén alapú, zéró kibocsátású társadalom létrehozására irányuló törekvésünk következő lépését jelképezi. Az ix35-össel összehasonlítva az új járműbe épített hidrogén-üzemanyagcellás technológia 20%-kal könnyebb és 10%-kal hatékonyabb lesz, miközben teljesítménysűrűségben 30%-os növekedést kínál. A bemutatott FE Fuel Cell Concept modell az üzemanyagcellás autók következő nemzedékének hírnöke, melynek bevezetése 2018-ban várható.

A természet és a víz által inspirált legmodernebb technológia és formatervezés a Hyundai márka folyamatosan növekvő vonzerejét tükrözi. Az öko-autók tervezésébe és gyártásába történő jelentős befektetéssel egyre több kifinomult, technológiában tájékozott vásárló figyelmét tudjuk felkelteni.

Akkor lépjünk tovább a következő nagy kérdésre: önvezető technológia. Las Vegas-ban két autó is tesztelésen esett át a város utcáin. Melyek az ezzel kapcsolatos terveik és tudna néhány szót szólni a téma technológiai megközelítéséről?

Az önvezető IONIQ jelenleg egy előrehaladott állapotban lévő prototípus, amely az önvezetés jövőjébe nyújt betekintést.

A Hyundai volt az első gyártó, amely négyes szintű önvezető elektromos jármű kipróbálását tette lehetővé újságírók számára Las Vegas útjain a Szórakoztatóelektronikai Szakkiállítás (CES) ideje alatt. Azonban egyelőre még a kísérleti fázisban vagyunk. Modelljeink jelenleg a legújabb LiDAR technológia használatával (lézer és radar alapú érzékelő rendszer) járnak különféle teszt útvonalakon az Egyesült Államokban és Koreában, ezáltal lehetővé téve a környező járművek és tárgyak pontos helyzetének felmérését és a környezetben történő biztonságos közlekedést.

Technológiánk lehetővé teszi, hogy ezek az autók a legnagyobb kihívást jelentő helyzetekben is biztonságosan tudjanak tájékozódni, beleértve a sűrű gyalogos forgalmat, stop lámpákat, útépítést és útlezárásokat, fekvőrendőröket, gyerekeket és a közlekedési lámpa nélküli kereszteződéseket is.

A megszokott, tetőn rögzített berendezés helyett az összes szükséges készüléket az első lökhárító mögött rejtettük el, meghagyva az autó karcsú formáját. Ez egyúttal költséghatékonyabbá is teszi technológiánkat, tekintve, hogy kevesebb műszaki infrastruktúrára van szükség.

Az önvezető technológiának internetkapcsolatra van szüksége. Említette a „Kapcsolódó autó platform”-ot. Ez pontosan mit jelent?

Kapcsolódó autós platformunk az intelligens autógyártási és IT technológiákat egyesíti. Nagyobb kényelmet, kellemesebb és élvezetesebb időtöltést kínál autóink vezetése közben.

Célunk elérése érdekében, hogy olyan teljeskörű kapcsolódást nyújtó, intelligens személygépkocsikat gyártsunk, amelyek a piacon fellelhető legbiztonságosabb és legfejlettebb önvezető technológiával büszkélkedhetnek, együttműködésre léptünk a Cisco-val. A közös munka eredménye egy olyan platform létrehozása lesz, amely segíti a kétirányú kommunikáció kialakítását mind a kocsi rendszerei között, mind az úton található infrastruktúrával, más járművekkel, és a interneten található eszközökkel (internet of Things-loT), valamint felhő alapú szolgáltatásokkal. Mindezeken túl a platform zökkenőmentesen fogja integrálni az autót a felhasználók mindennapjaiba, elmosva a határvonalat a mobilitás és a vásárlók élettere illetve munkahelye között.

A kapcsolódó és automatizált gépjárművek tekintetében hangsúlyoznom kell, hogy az autóiparnak nagyon szorosan együtt kell működnie a távközlési szolgáltatókkal. Ők fogják ugyanis biztosítani a szükséges kommunikációs infrastruktúrát, a hálózati lefedettséget és sávszélességet autók milliói számára. Szükségünk lesz a politikai döntéshozók támogatására is, hogy kedvező jogszabályi környezetet hozzanak létre. Ezért teljes támogatásunkról biztosítjuk az Európai Autógyárak és Távközlési Szolgáltatók Szövetségét, amit múlt év szeptemberében hoztak létre Párizsban és amely a terület vezető szereplőit ülteti egy asztalhoz.

Említette a társadalmat. Milyen válaszokat és megoldásokat tudnak kínálni a mobilis, de korosodó társadalom számára?

Jelenleg három irányban is építkezünk, ezek közül az első az Egészség + Mobilitás Koncepció. Azon kezdtünk el gondolkodni, mennyit lehetne javítani az autók belső tereinek javításával a stressz szintek kezelésén és az ingázás hatásain.

Másrészt új, hordható robotoktól is várható a személyes mobilitás jövőjének forradalmasítása. Fejlett, segítséget nyújtó külső vázakon dolgozunk, amelyek orvosi területeken, munkában, és a mindennapi életben egyaránt használhatók lennének. Az a célunk, hogy vásárlóink jóléte érdekében az autón kívül is segíteni tudjuk a mobilitást.

A jövőbeni mobilitás harmadik építőköve az IONIQ robogó. Ez egy hordozható közlekedési eszköz, amely segíti az embereket, hogy könnyedén elérjék végső úticéljukat, autózást követően is. A könnyű, elektromos meghajtású robogót az IONIQ Electric első ajtajában lehet majd tárolni és tölteni, és egytelen mozdulattal össze lehet hajtani, a könnyebb hordozhatóság érdekében. A robogó a közlekedés első és utolsó métereinek (tehát kindulási ponttól érkezési pontig) megtételére végzett vizsgálataink eredménye, és az IONIQ projekthez kapcsolódó kutatási és fejlesztési programunk másik innovációja, melynek célja, hogy fejlesztések révén újra definiálja a jövő közlekedéséről alkotott elképzeléseinket.